Hobbiként kezdte el híres magyar írók és költők szerelmi életét publikálni - eleinte szórakozásból és csupán a barátainak- a közösségi médiában. Az eredmény: órási érdeklődés, több tízezres rajongótábor és négy bestseller a posztok alapján az elmúlt években. A Hello Karrier Nyáry Krisztián sikersztorija nyomán a mai tehetségek íróvá válásának feltételeiről és lehetőségeiről is kérdezte a jelenleg a Magvető Kiadó igazgatójaként is tevékenykedő kommunikációs szakembert. Ami tény: vannak tehetségek - ám a magánszorgalomból épített online jelenlét nélkül nagyon kicsi az esély a sikerre.

+ 2012-ben kezdte a híres magyar írók, költők szerelmi életét bemutató, ”Így szerettek ők” sorozatodat a Facebookon. Ami akkora siker lett, hogy a Corvina Könyvkiadó szinte azonnal lecsapott rá, miközben a közösségi oldalon ma már közel 60 ezres olvasótábora van. Mi a titok nyitja?

- Igazából nincs recept... De fontos - és a könyvkiadás miatt minden szerzőnek és a kiadónak elemi érdeke - hogy legyen olyan törzsközönsége, akikre építeni lehet, akikről sejthető, hogy meg fogják venni a könyvét. Ha ez nincs, kockázatos kiadni.

Tudni kell, hogy az ”Így szerettek ők” sikere nem kiszámított, precíz tervezés eredménye. De épp emiatt (is) működött a dolog, mert a posztok publikálása-fogadtatása kapásból két online kommunikációs-marketinges alapvetésre cáfolt rá. Egyrészt megdőlt, hogy a közösségi oldalakon a hosszú tartalmakat egy az egyben el kell felejteni, mert az olvasók úgysem lesznek rá fogékonyak. De megdőlt az is, hogy amelyik tartalmat egyszer ingyenesen megkapták, azért biztos nem fognak később fizetni. Ez élethelyzettől is függhet: sokan örömmel fogadják a korábban csak a fb-on, kávé mellett olvasgatott tartalmakat, ha azokat elegáns kivitelben, minőségi kikapcsolódás céljából és ajándékba kapják könyvként.

Nyáry Krisztián: A kulcs: a hobbi, az érdeklődés, a színvonalas tartalom és az online közösségteremtés.

Tegyük hozzá: az írók-költők magánéletét hobbiból, szórakozásként kezdtem nagyközönség elé tárni. Amióta eszemet tudom érdekel az irodalom és érdekelnek az írók is. Gyerekkorom óta meghatározó alapélményem, hogy a környezetemben mindenki épp olvas valamit - és ebből a szokásból én se voltam hajlandó ”kinőni.” A biográfiák, a mögöttük lévő történetek pedig szintén régóta foglalkoztatnak. Talán ez is a könyvsikerek titka. Ha ez szakemberként lett volna konkrét feladat, nem kizárt, hogy teljesen más megközelítésben - mondjuk blogként - kezdek hozzá a megvalósításához ...

+ Előbb említette az online törzsközönség fontosságát - de hány főtől kezdve érdemes egy szerzőnek már könyvkiadásban is gondolkodnia? 

- Egy bestseller-szerzőnél ez a szám magasabbról indul. Egy ilyen szerző esetén már legalább 20 ezer főről beszélhetünk - akikre potenciális vásárlóként is számíthat majd a kötet megjelenése után… Egyéb esetekben egy kisebb létszámú, 2-3 ezer fős online törzsközönség már elegendő alapot jelenthet az író számára. Hozzáteszem, két típusú szerzőt és könyvkiadást érdemes megkülönböztetni. A kiadó fő csapásiránya a magasirodalom körébe sorolható, backlist kötetek kiadása. Amelyeket egyszerre nem ezerszámra vásárolnak, mégis hosszú időn át folyamatosan igény van rá. Mint például Esterházy Péter kötetei, amelyek között van, ami 35 éve szerepel a kínálatunkban, és minden évben vásárolnak is belőle. A populárisabb szórakoztató műveknél ez fordítva működik – ezek gyorsabban avulnak, így egy kiadónak rövid idő alatt kell magas eladási példányszámot produkálnia a sikerhez.

+ Bár a mainstream média cáfolja, rengeteg embert érdekel az irodalom, az író-karrier. A Poet portálon most is 153 ezer hobbi-irodalmár műve olvasható. Emellett a slam-poetry is virágzik - és nyilván kiadóként is rengeteg próbálkozótól kap műveket. Milyen szempontok szerint értékelik a kapott írásokat?

- Ahogy szoktam mondani, "egymillió költő országa vagyunk",  mert tényleg sok anyagot - gyakran napi 2-4 kéziratot is - kapunk reménybeli szerzőktől. De el kell mondani, hogy szigorú ítészek vagyunk... Tehát ha az öt szerkesztő közül valamelyikünk nemet mond egy könyvre, akkor abból nem lesz együttműködés, nem lesz könyv.

Továbbá az irodalom időigényes műfaj és érési ideje is van, akárcsak az értékelésnek. Így gyakran az átfutási idő is fél év. Fontos kritérium továbbá, hogy ne az ismeretlenség teljes homályából érkezzen a jelentkező, hanem legyen valamilyen irodalmi vagy online előélete - ám ez a feltétel akár egy olvasott bloggal vagy Facebook-oldallal teljesíthető. Így született például Szaniszló Judit: Beenged című kötete. Az ő Zetor Leila néven posztolt blogszövegeinek volt már akkora közönsége, akikre bátrabban lehetett kiadóként építeni. Csak az utcáról besétálva viszont  majdhogynem lehetetlenség első kötetes íróvá válni.

+ Ezek alapján nem tűnik a fiatal szerzők élete sétagaloppnak, van kihívás bőven. Szigorúbb a zsűri, mint a TV-s tehetségkutatók - ahol nem kell mindenkinek igent mondani a továbbjutásra...

- ...de jó hír, hogy a kiadó folyamatosan gondot fordít a tehetséggondozásra és az utánpótlásra. Az évente 80, újonnan megjelenő kötetünk mintegy egynegyede vagy a fiatal vagy az elsőkönyves szerzők köréből kerül ki. A kiadók ma már nemcsak a folyóiratokat vagy konkurencia köteteit figyelik, hanem az online térben is folytatják a tehetségvadászatot, figyelik, kinek a blogja lehetne esetleg kiadásra is érdemes. Ne feledjük, az internetnek köszönhetően - még a sok kihívás mellett is - ma sokkal több a lehetősége a megszólalásra egy tehetségnek, mint akár 30 vagy akár 15 évvel ezelőtt. Akiknek esetleg egy kistelepülésről, kézírásos jegyzetekkel kellett próbálkoznia és a kiadókat ezekkel bombáznia...

+ Sokan világszerte ma már az e-könyvekben látják az írás és a könyvkiadás jövőjét. Magyarországon mi a helyzet?

- Egészen más a helyzet az USA-ban, ahol ma már a könyvek egyötödét e-könyvként vásárolják az olvasók, mint nálunk, ahol legfeljebb 1-2%-át, noha a nagyobb kiadók e-könyvként is kínálják a termékeiket. Arról nem is beszélve, hogy az e-book-ok amerikai népszerűsége annak is köszönhető, hogy ott a hazaihoz képest lényegesen kedvezőbb adó terheli. Nálunk egyébként úgy tűnik, akkor kapós az e-könyv, ha az alapfunkciókon túl valami plusz társul melléjük. Volt például olyan e-könyvünk, amelyet a diszlexiások számára értelmezhető fontkészlettel kínáltunk - de olyan Pilinszky-kötetünk is, amelyhez egy a mellérendelt hangsávban Pilinszky felolvasását is meg lehetett hallgatni.

+ Intellektuális oldalról sokakat vonz az irodalom - de vajon hányan élnek a területből főállásban is?

- A magyar írók többségéről tudni kell, hogy nem főállásban végzik a tevékenységüket. Sokan közülük fordítók, újságírók, dramaturgok vagy egyéb szellemi munkát is végeznek az írás mellett. Akadnak azért kivételek... Dragomán György például ma már elmondhatja magáról, hogy az egész életét az irodalomnak tudja szentelni - ám ehhez a külföldi piacon nagy számban értékesített regényei is nagyban hozzájárulnak. Mindenesetre kb. 50-100 olyan író lehet ma Magyarországon, aki képes megélni az írásból.

Névjegy

Nyáry Krisztián kiadóigazgató, bestseller író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember. A híres magyar írók és költők szerelmi életét bemutató, "Így szerettek ők 1-2," továbbá az "Igazi hősök - 33 magyar" és a "Merész magyarok - 30 emberi történet" című sikerkönyvek szerzője. Tanított költészettörténetet a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen, szerkesztett szépirodalmi folyóiratot, volt a közigazgatásban sajtóreferens, de vezetett már versenyszférás kommunikációs céget is. Irodalmi szerelmes könyve olvasás-népszerűsítő hatása miatt a könyvtárosok Fitz József-könyvdíját is elnyerte. "Szerencsés vagyok, mert szinte soha nem kellett állásinterjúkra járnom. Valahogy mindig megtaláltak azok az emberek, akik meglátták bennem az alkalmasságot a feladatra." Nyáry Krisztián özvegy, 2 gyermek édesapja.

Pörgesd fel a karriered

Regisztrálj a Monsteren
REGISZTRÁLOK
Monster mobil alkalmazások - Gyors, kényelmes, ingyenes. Töltsd le alkalmazásunkat most!
android
ipad
iphone

Média partner 

jobinfo